A csorvási táj és lakói napjainkban

CSORVÁS ÉS A RECK KÚRIA

A 2005. július 1-től városi rangot nyerő település a Nagyalföld Tiszántúli részen, a Körös-Maros-köze középtájon, a Békés-Csanádi löszháton, történelmi-földrajzi értelemben Békési Mezőségen fekszik (1. kép). A tengerszint feletti magassága 88-95 m között változik. A napsütéses órák száma országosan is figyelemre méltó, mert 2000 óra feletti. Az átlagos évi középhőmérséklete 11,08 °C. a legmelegebb a július, a legzordabb a január. A csapadék eloszlása nagyon változó, több évi átlaga: 561 mm.

Csorvás és környezetében változó vastagságban folyóvízi agyag, homok és agyagos lösz található, amelynek kialakulása a középső-késő-pleisztocén korra tehető a negyedidőszak-ban, kb. 1,5 millió éve. A löszön és az egykor Csorvás határában folyt Ős-Maros folyóág által szállított hordalékon, az ország egyik legjobb termőképességű fekete földje, az ún. csernozjom talaj alakult ki (2.kép). Ez a humuszban gazdag talaj az alapja a jelentős szántóföldi növénytermesztésnek - elsősorban búza, kukorica - mind a mai napig. Állattartását a sertéshizlalás jellemzi. Csorvást az ország éléskamrájaként is emlegetik. Ebben fontos szerepet játszik a Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezete és a HUNAPFEL Mezőgazdasági Kft., mely a régió egyik legnagyobb gyümölcstermesztő üzemévé vált.

Ez a humuszban gazdag talaj az alapja a jelentős szántóföldi növénytermesztésnek - elsősorban búza, kukorica - mind a mai napig. Állattartását a sertéshizlalás jellemzi. Csorvást az ország éléskamrájaként is emlegetik. Ebben fontos szerepet játszik a Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezete és a HUNAPFEL Mezőgazdasági Kft., mely a régió egyik legnagyobb gyümölcstermesztő üzemévé vált.

2. kép. Csorvás a természetvédelmi terület és a külterületi lakott helyek feltüntetésével

Csorvás területe 90,18, ebből belterület 4,43 km². Az új község megalapítása után folyamatosan alakult ki jellegzetes települési képe, az utcák sakktábla szerű rendszere. Közigazgatásilag Békés megyéhez, ezen belül a békéscsabai járáshoz tartozik. Békéscsabától 22, kistérségi központjától, Orosházától 16 km-re Határát átszeli a Debrecen-Szeged közötti 47. számú főút, valamint 1870. június 16-tól az egykori Alföld-Fiumei vasútvonal Békéscsaba-Hódmezővásárhely közötti szakasza. Határában folyik a Dögös-Kákafoki-, illetve a Hajdúér-Ottlakai-csatorna és a Mágocs-ér (Natura 2000-es terület), amelyek természetes medrükben felújított csatornák, önálló vízutánpótlásuk nincs.

A város délnyugati részén található a Körös-Maros Nemzeti Park Csorvási löszgyep területe, melynek kiemelten védett természeti értéke a volgamenti hérics (adonis volgensis), Magyarország legritkább és legveszélyeztetettebb növényritkasága. Ez volt az első hazai növényfaj, melyet 1971-ben még megmaradt természetes termőhelyeivel együtt védetté nyilvánítottak. Régen gyökerével (táragy, tályoggyökér) kezelték a háziállatok szervezetében fellépő gyulladásokat (3. kép). A hérics mezsgyére visszaszorult maradvány élőhelyén számos értékes és védett löszgyepfajjal együtt fordul elő, ilyen a kék atracél (Anchusa barrelieri), a gumós macskahere (Phlomis ruberosa), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), továbbá a karcsú orbáncfű (Hypericum elegáns). Állatvilága megegyezik az Alföldével, helyben kiemelhetjük nemzeti kincsünket, a fokozottan védett magyar földikutyát Nannospalax (leucodon) hungaricus], melynek eszmei értéke egy millió forint.

3. kép. A löszgyep a volgamenti hériccsel

Békés megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei között felsorolják:

1. a Csorvási löszgyepet,
2. a Gubján-forrás menti nádast (1,5 ha),
3. a Hankó-gyepet (0,9 ha),
4. a Homokbánya-tavat (két ha),
5. a Makkosi-kiserdőt (egy ha),
6. a Mágocs-eret (három ha),
7. a Petőfi-pusztai parkot és kastélyt (9,6 ha),
8. a Rudolfmajori kastély-parkot (három ha),
9. az Almádi-tó partjának (0,3 ha) és
10. a Szabadság parknak a faállományát (1,3 ha).

Minden területet 1993-ban védtek le.

Lakó száma 2015. január elsején 4871 fő volt. (Népessége egyébként 1949-ben számlált legtöbbet, ekkor 7805 fő, tehát 66 év alatt közel háromezerrel csökkent.) s 2011 népszámlálás során az erről nyilatkozó lakosok közül 88,7 magyarnak, 0,6 cigánynak, 0,4 németnek, 0,3 románnak, 1,2 szlováknak, vallási hovatartozás szerint rómaikatolikusnak 22.9, reformátusnak 4,4, evangélikusnak 7,5 % vallotta magát. A várost napjainkban a polgármesteren kívül nyolctagú képviselő-testület irányítja.