Nagyközség
a Viharsarokból
FEJEZETEK
CSORVÁS RÖVID TÖRTÉNETÉBŐL
BUDAPEST, 1987
CSORVÁS NAGYKÖZSÉGI TANÁCS MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A ZRÍNYI KATONAI KIADÓ Szerzők | |
I. fejezet SZABÓ ISTVÁN II. fejezetNAGY-PÁL ANDOR III. fejezet BARÁTH LAJOSIV. fejezet TEMESI JÁNOS | V. fejezet KISS ISTVÁNKOVÁCS JÁNOS SZÉLL LÁSZLÓ VL. fejezet SZABÓ ISTVÁNVII. fejezet SZILÁGYI MENYHÉRT |
Szerkesztette SZABÓ ISTVÁN A felvételeket SZABÓ ISTVÁN a grafikákat KECSKÉS RÓBERT készítette |
A kiadvány Csorvás fennállásának 770., önálló adófizető községgé válása 130. évében jelent meg.
Csorvás: nagyk. Békés vm. orosházi j.-ban (1910)
5680 magyar és tót lak.; van hitelszövetkezete,
2 gőzmalma, vasúti állomása, posta- és táviróhivatal,
telefonállomása. Határa 9006 ha C. régi hely, 1217.
már falu volt, a török idejében elpusztult.
(Révai Nagy Lexikona V. k. Bp., 1912. 151. o.)
Csorvás: nk. Békés vm. orosházi j.-ában,
a szeged—békéscsabai vasútvonal mellett.
Áramfejlesztőtelep, gőzmalom. (1930) 6869 lak.
(Üj Idők Lexikona 5. és 6. k. Bp., 1937. 1545. o.)
Csorvás: ötk. Békés m. orosházi j. L.: 7800.
Nagyhatárú település, sok tanyával, az ország
legjobb talajaival. Tanyavilágának egy részét
községgé alakították (Gerendás). Ág - gépállomás;
baromfitenyésztés.
(Üj Magyar Lexikon 1. k. Akadémia, Bp., 1960. 523. o.)
Csorvás: 1970-töl nagyközség. L.: 6920.
(Új Magyar Lexikon 7. k. Akadémia, Bp., 1972. 94. o.)
BÉKÉS MEGYE
az ország térképén
Csorvás község történetének rövid ismertetését tartja kezében Kedves Olvasó.
A kiadvány megjelenésének évében éppen 770 éves ez a település. Nemzedékek csinosították, fejlesztették, építették újjá, nemzedékek hagyták örökül utódaiknak, hogy folytassák az építömunkát.
Nem nagy ez a falu — habár nagyközség. A nagyléptékű térképek méretaránya nem is teszi lehetővé, hogy feltüntessék rajta. A Viharsarok agrárküzdelmeiről szóló átfogó írások többek között Orosházát, Békéscsabát említik. (S ezek rajta vannak a térképen is.) Mi, az unokák, fiák azonban büszkék vagyunk arra, hogy a küzdők soraiban ott voltak a csorvási elnyomottak, nagyapáink, apáink is. Tetteikkel beírták falunk nevét is a forrongó helységek neve közé.
Nekünk, akik itt születtünk, akik lakjuk, ez az otthonunk. Számunkra itt kezdődik a haza. Elődeink nekünk építették, a mi kezünk munkája is szépíti, bővíti. Szeretjük hazánknak ezt a darabját. S vajon nem jobban tudjuk-e becsülni, ha többet tudunk róla, ha alaposabban megismerjük? Gondoljuk, s reméljük, ez belső igénye a szülőföldjét igazán szerető lakosnak. Ezt az igényelt ismeretadást kívánja szolgálni könyvünk, szövegben és képben.
Településünk történetének megírására már több próbálkozás történt. Most, a 80-as évek adták meg a lehetőséget, hogy az előző törekvések eredményeire alapozottan, fejezeteket foglaljunk össze Csorvás történetéből. Sem a történeti kutatás körülményei, sem a terjedelem szabta feltételek nem engedték meg, hogy monográfiát készítsünk. Arra vállalkozhattunk csupán, hogy rövid áttekintést adjunk a régmúltról, felvillantsuk, milyen út vezetett a felszabadulás óta eltelt négy évtizeden át a jelenhez. Azzal a szándékkal terveztük, hogy nyomdai termékben öltsön testet a régmúlt idők rövid krónikája, falunk új korának néhány főbb fejlődési szakasza, hogy láttassák az emlékezet, a szóban fennmaradt történelem.
Sajátos fénykép ez az összeállítás. Sajátos, mert ki-ki színezheti egyéni életútjának beépítésével, belegondolásával. S ha így van. akkor talán nem tévedünk, ha azt hisszük, bekerül ez a kiadvány a családi albumba, elfoglalja helyét a híven őrzött, becses emlékek között. Ekkor pedig nem volt hiábavaló a megjelentetése. Hihetjük, hogy elérte a célját.
Alcímként fogalmaztuk meg, ..Fejezetek Csorvás rövid történetéből''. Tudjuk, e fejezetek kiegészítésre kívánkoznak, s azt is, hogy folytatódniuk kell. S ahogy a mai ifjak fogják átrajzolni Csorvás térképét, talán éppen az ifjú olvasók közt lesz az, aki majd újabb történeti kutatásaival segíti egy majdani kiadás bővítését.
Csorvás nagyközségi pártbizottsága, tanácsa köszönetét fejezi ki mindazon szerveknek, szervezeteknek, amelyek tényanyagaikkal, irattáruk rendelkezésére bocsátásával segítették e helytörténeti kiadvány összeállítását. Megköszöni azoknak a személyeknek a közreműködését, akik élettörténetük egy szakaszának elmondásával járultak hozzá, hogy a felnövő nemzedék megismerhesse szülőföldje lakóinak korábbi életét. Köszönetét mond a szerzőknek, akik társadalmi munkában vállalták, végezték a megírást, összeállítást. Megköszöni Zalai Györgynek, az MSZMP Békés Megyei PB nyugalmazott titkárának, falunk szülöttjének, a véleményével és értékes javaslataival nyújtott segítségét. Megköszöni végül a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó és a Nyírségi Nyomda dolgozóinak, hogy bábáskodtak e kiadvány megszületésénél.