Csorvás első okleveles említése - Csorvási történetek

Csorvási históriák
Csorvási históriák
Tartalomhoz ugrás
Csorvás első okleveles említése

Békés megye jeles történetírója, Haan Lajos (1818-1891) úgy vélte, hogy a Váradi Regestrumban 1221-ben egy tüzesvaspróba eset kapcsán előforduló de villa Curbei falu azonos Csorvással. A későbbi kutatások azonban kiderítették, hogy Curbei a Biharnagybajom melletti ma már csak helynévben élő egykori Görbej településsel azonos.
Csorvást, eddigi ismereteink szerint, 1456. május 12-én, V. (Utószülött) László (1440-1457) király által kiadott oklevélben említik először. „Mi, László, Isten kegyel­méből Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország stb. királya, Ausztria és Stá­jerország hercege, továbbá Morvaország őrgórfja ... jelen levelünk rendjében emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet", hogy Hunyadi Jánosnak, Beszterce grófjának, Magyar­ország volt kormányzójának, aki „...ennek az országnak nagylelkű megoltalmazója és tartóoszlopa volt" adományozzuk - több más birtokkal együtt - a Csanád megyében fekvő Chorwas pusztabirtokot is. Hunyadi János érdemeiről részletesen szólt már a király más, korábban kiadott kiváltságlevelében is, azért itt nem részletezi azokat; egyet azonban, a legfőbbet mégis kiemeli, nevezetesen azt, hogy miközben ő, a király még zsenge korú volt és idegenben nevelkedett, Magyarországot külső ellenségként a törökök, belső bajként pedig a polgárháborúk, testvérharcok marcangolták, egyrészt nagyszerű haditudományával, másrészt tevékeny nagylelkűségével legyőzte mind a külső, mind a belső ellenséget, illetve ellenségeskedést, s nemcsak megoltalmazta, de ki is terjesztette az ország határait, s nemrégiben hűségesen átengedte a királynak az ország békés birtoklását. De a külső és belső ellenséggel szembeni harcban Hunyadi János sok barátját, firokonát, szolgálattevő nemesét is elvesztette, sőt: saját vérét is ontotta; éppen ezért ő, a király nemcsak folytatni, de növelni is szándékozik vele szemben követelményeit. Ennek a szándékának megfelelően az alábbi nevű falubirtokokat (7. kép)'. „... Hold-ot és Wasarbel-t, valamint Chomorkan-t, Kyralhegyes-t, Sám­pson-t, Donathornya-t, Feczkes-t, Kwthos-t, Monyarosfeczkes-t Zewlews-t és Perek-et, nemkülönben az alábbi pusztabirtokokat: Chorwas-t, Seczestyeseghaza-t, Kethzeldes-t, Gorsas-t, Derekeghaz-at, Zylaseghaz-at, Tarkan-t, a másik Derekeghaz-at, Raros-t, Waryas-t, Kygwskwtha-t, Chokas-t és Wrdengeseghaza-t Chanad vármegyében - hason­lóképpen az alábbi nevű falubirtokokat: Zenthtornya-t, Zenthandras-t és Chabaczyde-t, valamint az alábbi nevezetű pusztabirtokokat: Gadoros-t, Labaseghaz-at, Wrzegweg- haz-at, Zylemeres-t, Lybeczeghaza-t, Twkemonostra-t, Chorwas-t, Gelerteghaza-t, Apaczyaeghaza-t, Kethkwpa-t és Thompa-t, melyek Békés vármegyében vannak, a hozzá­juk tartozó pusztákkal, nemkülönben a bennük szedni szokott vámokkal együtt, melyeket egyébként a legfelségesebb uralkodó: Zsigmond úr, a rómaiak császára és Magyarország stb. királya, a mi legkedvesebb nagyatyánk ruházott rá és adományozott ugyanazon János grófnak, s ugyanazon János gróf vallja, hogy ezek békés birtoklásában a birtokadományo­zás ideje óta benne volt s ez idő szerint is benne van”.



Minden bizonnyal tehát a felsorolt birtokokat Zsigmond király uralkodása idején (1387-1437), egyes vélemények szerint 1436-ban már Hunyadi János (1407-1456) tarthatja a kezén. Blazovich László a korszak és a Körös-Maros-köze jeles kutatója az alföldi városok középkori településrendjével foglalkozó művében az adományozást egyértelműen az 1436. évre helyezi. így Csorvás első okleveles előfordulása két évtizeddel korábbra tehető.
Vissza a tartalomhoz