Csorvás első okleveles említése
Békés megye jeles történetírója, Haan Lajos (1818-1891) úgy vélte, hogy a Váradi Regestrumban 1221-ben egy tüzesvaspróba eset kapcsán előforduló de villa Curbei falu azonos Csorvással. A későbbi kutatások azonban kiderítették, hogy Curbei a Biharnagybajom melletti ma már csak helynévben élő egykori Görbej településsel azonos.
Csorvást, eddigi ismereteink szerint, 1456. május 12-én, V. (Utószülött) László (1440-1457) király által kiadott oklevélben említik először. „Mi, László, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország stb. királya, Ausztria és Stájerország hercege, továbbá Morvaország őrgórfja ... jelen levelünk rendjében emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet", hogy Hunyadi Jánosnak, Beszterce grófjának, Magyarország volt kormányzójának, aki „...ennek az országnak nagylelkű megoltalmazója és tartóoszlopa volt" adományozzuk - több más birtokkal együtt - a Csanád megyében fekvő Chorwas pusztabirtokot is. Hunyadi János érdemeiről részletesen szólt már a király más, korábban kiadott kiváltságlevelében is, azért itt nem részletezi azokat; egyet azonban, a legfőbbet mégis kiemeli, nevezetesen azt, hogy miközben ő, a király még zsenge korú volt és idegenben nevelkedett, Magyarországot külső ellenségként a törökök, belső bajként pedig a polgárháborúk, testvérharcok marcangolták, egyrészt nagyszerű haditudományával, másrészt tevékeny nagylelkűségével legyőzte mind a külső, mind a belső ellenséget, illetve ellenségeskedést, s nemcsak megoltalmazta, de ki is terjesztette az ország határait, s nemrégiben hűségesen átengedte a királynak az ország békés birtoklását. De a külső és belső ellenséggel szembeni harcban Hunyadi János sok barátját, firokonát, szolgálattevő nemesét is elvesztette, sőt: saját vérét is ontotta; éppen ezért ő, a király nemcsak folytatni, de növelni is szándékozik vele szemben követelményeit. Ennek a szándékának megfelelően az alábbi nevű falubirtokokat (7. kép)'. „... Hold-ot és Wasarbel-t, valamint Chomorkan-t, Kyralhegyes-t, Sámpson-t, Donathornya-t, Feczkes-t, Kwthos-t, Monyarosfeczkes-t Zewlews-t és Perek-et, nemkülönben az alábbi pusztabirtokokat: Chorwas-t, Seczestyeseghaza-t, Kethzeldes-t, Gorsas-t, Derekeghaz-at, Zylaseghaz-at, Tarkan-t, a másik Derekeghaz-at, Raros-t, Waryas-t, Kygwskwtha-t, Chokas-t és Wrdengeseghaza-t Chanad vármegyében - hasonlóképpen az alábbi nevű falubirtokokat: Zenthtornya-t, Zenthandras-t és Chabaczyde-t, valamint az alábbi nevezetű pusztabirtokokat: Gadoros-t, Labaseghaz-at, Wrzegweg- haz-at, Zylemeres-t, Lybeczeghaza-t, Twkemonostra-t, Chorwas-t, Gelerteghaza-t, Apaczyaeghaza-t, Kethkwpa-t és Thompa-t, melyek Békés vármegyében vannak, a hozzájuk tartozó pusztákkal, nemkülönben a bennük szedni szokott vámokkal együtt, melyeket egyébként a legfelségesebb uralkodó: Zsigmond úr, a rómaiak császára és Magyarország stb. királya, a mi legkedvesebb nagyatyánk ruházott rá és adományozott ugyanazon János grófnak, s ugyanazon János gróf vallja, hogy ezek békés birtoklásában a birtokadományozás ideje óta benne volt s ez idő szerint is benne van”.

Minden bizonnyal tehát a felsorolt birtokokat Zsigmond király uralkodása idején (1387-1437), egyes vélemények szerint 1436-ban már Hunyadi János (1407-1456) tarthatja a kezén. Blazovich László a korszak és a Körös-Maros-köze jeles kutatója az alföldi városok középkori településrendjével foglalkozó művében az adományozást egyértelműen az 1436. évre helyezi. így Csorvás első okleveles előfordulása két évtizeddel korábbra tehető.