Egyház és iskola a II. világháborúig - Csorvási történetek

Csorvási históriák
Csorvási históriák
Tartalomhoz ugrás
Egyház és iskola a II. világháborúig


Korábban már említettük, hogy a falu plébánosa 1552-ben három dénárt fizetett tridenti-trienti zsinatra utazó követek számára. Később a katolikus lakosok a nagyváradi püspökség gyulai esperességéhez tartoztak. 1818-ban Kígyóshoz, majd 1822-ben Orosházához csatolták, és ott is maradt 1874-ig, az önálló anyaegyház létrejöttéig. Az esperesség legerősebb katolikus közössége volt. 1856-ban a földesurak az új község részére templom, iskola, községháza és temető céljára öt, a később felállítandó tanítói állás jövedelmének pótlására 20, így összesen 25 holdat ajándékoztak. Kivette a részét Stojanovits Szilárd is, aki ugyanebben az évben 100 aranyat adományozott a katolikus egyház számára (16. kép). Első templomuk nehezen készült el, 1862-től egészen 1867-ig építették. Itt kötöttek házasságot 1880. április 5-én nagy zeneszerzőnk szülei, Bartók Béla és Voit Paula. Jelenlegi templomát 1900-ban szentelték fel avilai Nagy Szent Teréz tiszteletére, az építkezéshez jelentős összeggel járult hozzá a Wenckheim és a Wodiáner család, sőt még Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök is. Az új község megalakulása kapcsán már szóltunk a csorvási evangélikusokról. 1874-től alkotnak önálló gyülekezetét. Templomuk Wagner József békéscsabai építész tervei alapján készült, és 1901. augusztus 25-én szen­telte fel Sárkány Sámuel (1823-1911) a Bányai Evangélikus Egyházkerület püspöke. Jelenleg társegyház-községet alkot Gerendással, a lelkészi hivatal is itt működik.
A csorvási reformárus gyülekezet 1861-ben önálló egyházközséggé szervező­dött, korábban Bánfalva (Gádoros) filiája volt. Ekkor emelték Csorvás legrégebbi középületét a parókiát. Ugyanekkor egy haranglábat is állítottak. A mai templom 1928-ban Wagner József békéscsabai építész tervei alapján készült, neobarokk stí­lusban, 350 ülőhellyel. A 32 méter magas torony három harangnak ad otthont. Orgonáját a híres mester, Angster József készítette (17-19.kép).

         
17-19.   kép. A katolikus, az evangélikus és a református templom
  
A román hívők egyrészt a csorvási pásztorok, másrészt a Gyuláról kitelepült ortodox lakosok közül kerültek ki. Kápolnájuk 1900-ban épült, Szent Mihály és Gábriel arkangyalok tiszteletére szentelték fel. 1893-ig Gyuláról, ezt követően Békéscsabáról látják el a   papi teendőket (20. kép).

Napjainkban működik a városban egy baptista ún. körzeti állomás is. Először a református egyház hozta létre iskoláját 1859-ben, kezdetben az evangélikus tanulók is ide jártak 1874-ig, mikor megnyilt saját intézetük. Stojanovits Szilárd 300 négyszögöl földet adományozott a katolikus iskola céljára, mely 1863-ban kezdte meg működését, 1902-ben már három tanerő dolgozott itt. Mindhárom felekezeti intézmény 1907-ben megszűnt, mert ekkor megnyílt a bel-és külterületi állami elemi iskola, az első hat, a második egy tanteremmel. Ezeken kívül a Mi Asszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanő­vérek tanító rend is létrehozott egy' tanodát 1908-ban, fiú- és leányiskolájukba az 1931-1932-ben már 472 mindennapi tanköteles iratkozott be. Ugyanekkor ez a létszám a belterületibe 378, a külterületibe 60 diák volt (21. kép).

Működött a község területén három római katolikus uradalmi iskola is egy-egy tanerővel, melyeket a gróf Wenckheim család létesítette cselédeik gyermekei számára. Az első, a károlymajori 1880-ban nyílt meg. Mikor ez megszűnt, akkor nyitották meg 1893-ban a rudolfmajorit, tanulóinak száma 1931-1932-ben 75 mindennapi és 15 továbbképzős volt. A harmadik uradalmi iskola 1884-től a Nagymajorban működött, de ezt 1887-ben áthelyezték a Kismajorba.


A község iparostanonc iskolája 1927-ben ugyan megkezdte az oktatást, de a tanulók száma olyan mértékben lecsökkent, hogy 1932-ben megszűnt. Az állami óvoda 1906-ban nyitotta meg kapuit egy igen szép, a község által emelt épületben. 1930-ban lakosainak a száma 6869, akik közül ír és olvas 5369.

Vissza a tartalomhoz